 |
skip to main |
skip to sidebar
Aki régi olvasója a blognak, tudhatja, hogy a Stílusos Vidéki Szállodákat és a csoport egyik tagját már többször méltattam a blogon, személyes jó tapasztalataim okán (a Villa Fiore-ról szóló cikket pl. itt találjátok). Most a hasonló gondolatkört hozó, a vidék gasztronómiai kultúrájára fókuszáló Stílusos Vidéki Éttermiség izgalmas programjára hívnám fel a figyelmeteket.
A kulináris randevú 2013. május 4-én, Villányban veszi kezdetét, a stílusos vidéki éttermiségiek itt gyűlnek össze, hogy megmutassák, Budapesten kívül is remek éttermek várják a vendégeket. Az itt bemutatkozó tizenegy étteremnek, tizenegy világnézetnek, tizenegy kreatív séfnek a gasztromozgalom keretében ugyanaz a küldetése: az éttermek minél szélesebb körben ismertessék meg magukat és főztjüket, vagyis a stílusos vidéki vendéglátást a közönséggel.
A cél érdekében az Éttermiségiek járják az országot, melynek következő állomásaként 2013. május 4-én Villányba érkeznek. A Baranya megyei helyszínen a Borzsongás kísérőrendezvényeként a séfek bemutatják tudásuk legjavát és igyekeznek kedvet csinálni ahhoz, hogy a látogatók máskor is kocsiba üljenek és vállaljanak egy kis kirándulást a jó kosztért, illetve a stílusos vidéki vendéglátásért. Az esemény házigazdája: Mautner Zsófia a Chili & Vanília bloggere, és Jókuti András a Világevő blog szerző-tulajdonosa.
Érdemes élni a május 4-i lehetőséggel, amikor is 11 híres magyar vidéki étterem jön a hegyhez, vagyis a villányi dűlők tövébe. Ekkor minden a helyi borról és a hozzájuk igazított ételsorokról szól. Az esemény talán legnagyobb ajándéka, hogy a résztvevők elmondhatják magukról: együltő helyükben végigkóstolták az országot, köztük a mozgalomhoz újonnan csatlakozott balatonszemesi Kistücsök Étterem finomságait is.
A neves balatoni vendéglő mellett az alábbi éttermek várják az ínyenceket:
Anyukám Mondta – Encs, Chianti Étterem – Veszprém, Ikon Étterem-Debrecen, Imola Udvarház – Eger, Mandula Étterem és Bor Bár – Villány, Manga Gasztronómiai Műhely – Etyek, Nomád Hotel – Noszvaj, Rosinante Étterem – Szigetmonostor, Viator Apátsági Étterem – Pannonhalma, Walter Vendéglő – Perbál.
Az esemény előestéjén, május 3-án a Mandula Étteremben egy jótékonysági vacsorára is sor kerül. A Stílusos Vidéki Éttermek séfjei által összeállított menühöz Villány neves borászai adják a borokat. A vacsorán részt vesz Gere Attila, Bock József, Malatinszky Csaba, Gere Zsolt, Tiffán Ede és Debreczeni Mónika (Vylyan).
Találkozzunk a helyszínen!
Részletes információt az eseményről itt találtok: rosinante.hu/aktualis/stilusos-videki-ettermiseg-20
A folyamatos híreket itt követhetitek: facebook.com/stilusos; és http://ettermiseg.blogspot.hu/
A Polgári Otthon legfrissebb április-májusi számában összeállt Hangulat rovatban ezúttal "a napos oldalra" kalauzollak el titeket néhány vidám pink és napsugaras kiegészítővel. Megtaláltok a standokon!
Amíg itthon a lendületet adó tavaszi megújulásra várunk - le se tagadhatnám, velem és a bloggal az élen - Pécsi Balázs barátom ismét egy vendégposzttal rukkolt elő dániai kiruccanása apropóján (előző, olaszországi útjáról itt olvashattatok). Állítólag jó pár üzletbe azon nyomban be is költözött volna, ha nem várnák itthon bokros teendői, így azonban itthon élvezhetjük tovább áldásos tevékenységét a hazai magazinok stílusának megformálásában. Balázs megfogalmazásában lássuk hát, milyen élmények érték Dániában!
Bevallom, sosem vágytam igazán Észak-Európába. Valószínűleg azért, mivel eléggé nehezen viselem mind a hideget, mind a tűző napsugarak hiányát, de a minimalizmust és a puritánságot még inkább. Mégis izgatottan készülődtem idén húsvétkor a családdal együtt meglátogatni a mostohahúgomat (nagyon nem szeretem ezt a kifejezést, hiszen a kapcsolatunk kifejezetten jó testvéri, de talán ez festi le genealógiailag legjobban a családi relációnkat), aki immár több mint fél éve az észak-dániai Aalborgban jár egyetemre.
A fotóáppárátomat most is eleve fölöslegesnek gondoltam (miképp múlt nyáron), nem hittem volna ugyanis, hogy kitelik az utazásból egy komplett lakberendezési poszt. No, nem azért, mintha északon még mindig a zsúpfedeles pajták dívnának, hanem mivel úgy érzem, a skandináv dizájn és én nemhogy egy kontinensen, de teljesen más galaxisban élünk. A másik, kevésbé plátói ok, ami a masinám otthonhagyását indokolta volna, hogy sebész legyen a talpán, aki Anyukámról ilyenkor leamputálja a kamerát. De Noémi barátnémért és a Kedvenc Otthonért persze mindent! ;)
Aalborg egy bájos, Debrecen méretű város, amelynek minden egyes kockaköve pontosan beleillik abba, ahogy egy skandináv városkát elképzelünk (holott Dánia ugye nem Skandinávia része). Tiszta és rendezett utcák, takaros és nem túl magas házak téglaborítással, na és persze a kötelező fjord sem hiányozhat. Végigsétálva a főutcán rögtön megállapítottam, hazaérvén nem kell majd attól tartanom, hogy a bankom vérmes felszólításokkal fog ostromolni, mivel teljesen lenulláztam a kártyám hitelkeretét. Dániában nem cicóznak, itt tényleg komolyan veszik a húsvétot, szóval csütörtöktől hétfőig tessék csak a feltámadással foglalkozni, ne az üzletek új kollekcióival.
Így meg kellett elégednem azzal, hogy legfeljebb a kirakat fagyos üvegét taperolhatom meg, de a skandináv luxuspápa, Georg Jensen új, tavasz-nyári darabjait biztos, hogy nem, miképp a többi, nálunk jórészt ismeretlen márkáét sem. Persze a sztori nem azzal végződött, hogy leszegett fejjel róttam tovább az utcákat, sőt!
Engedjétek meg, hogy beavassalak Titeket egy elsőre talán furcsa szokásomba. Pesten járva is gyakran fürkészem a házakat, hogy vajon milyen lakásokat takarhatnak (ezt inkább szakmai ártalomnak gondolnám, semmint valami tudatalatti, a betörői karrier elfolytásából adódó neurózisnak). Nos, Dánia nekem maga volt a Kánaán (és valószínűleg a potenciális betörőknek is az lenne). Egyik ablakon sincs függöny, így remekül belátni a pazar ízléssel (és jó sok IDdesign-os termékkel) berendezett otthonokba, amelyek bár kissé sablonosak ugyan, viszont egész biztos, nagyon kellemes lehet hazatérni ezekbe az enteriőrökbe.
Kicsit el is fogott az irigység. Ott megvilágosodtam ugyanis, miért is van ilyen sok (mellesleg remek) északi lakberendezési magazin. Míg mi, magyar szerkesztők olykor vért izzadunk, hogy megtaláljuk azokat az otthonokat, amelyeket bemutatásra érdemesnek gondolunk, ezzel szemben Dániában pusztán egy társasházból játszva kitelik vagy három lapszám anyaga is. Ilyenkor azonban mindig eszembe jut volt dekoratőrkollégám mantrája: „Az élet nem méznyalás”.
Másnap Dánia legészakibb települése, Skagen felé vettük az irányt, ahol is összeér az Északi- és a Balti-tenger. Miután elszakadtunk a parton pózerkedő bébifókáktól, a belváros üzleteit vettük górcső alá, amelyek szerencsémre nyitva voltak valamilyen krisztusi csoda folytán, különben megnézhettem volna, mit kapok Noémitől, ha csupán a fentebbi gyér anyaggal állítok haza. :)
Az első üzlet vintage-re szakosodott, mármint tényleg. Semmi ipari keretek között előállított bohóckodás, vagy DIY-mozgalomnak hódoló idétlenség, holott nyilván ezeket a darabokat sem dán nagymamák mélyen eltemetett holmijaiból ásták elő, de nem volt köztük vállalhatatlan darab. Olyan, amikor az ember felteszi a költői kérdést: „Ez mi ez?”. Az indusztriális lámpa parolája a Szűzanya szoborral pedig különösen jó, szerintem.
A következő üzletet majdnem ki is hagytam (mivel a többiek nulla fokban jól rávettek a fagyizásra), de szerencsére mindig akadt, aki átvállalta a rágógumis ízesítésű gombócom megőrzését. Ha ez az üzlet Pesten lenne, valószínűleg a munkaidőm elég tekintélyes részét tölteném itt dekkolva, annyira varázslatos ízléssel voltak összeválogatva a kacatok, a giccsek és a virágok. (A képek ezt a „mesevilág-életérzést sajnos egyáltalán nem adják vissza, bárhogy is próbálkoztam. L).
Hogy ne érje szó a ház elejét, azért akad Dániában persze ezeknél letisztultabb miliőjű és árukészletű bolt is, amely, bár nem az én stílusom, de a csodás Voluspa illatgyertyák (nálunk a Hephaistosban kaphatók) meggyőztek, hogy rehabilitáljam őket.
Az alábbi képeket elsősorban azon Olvasók figyelmébe ajánlom, akik virág- vagy lakberendezési üzlet nyitását tervezik a közeljövőben. Legalább így kell kinéznie egy minőségi boltnak a XXI. században! Teletömve érdekesebbnél érdekesebb, mutatós áruval, színekkel, vegyítve a különböző stílusokat. Idehaza néha arra gondolok, hogy egy-két üzlet azért forgalmaz csak díszpárnákat, hogy az ember bármikor lefeküdhessen egy kicsit, ha már halálra unta magát a vásárlótérben. Nos, Tonnynál ez nem lehetséges (persze párnákat sem árul).
És akkor jöjjön a konklúzió. Dánia nagyon kellemes ország, persze ezt kiélvezni akkor lehet igazán, ha az ember dán koronában kapja a fizetését, hiszen az árak nem a forint alapján vannak gründolva. A közbiztonság átlagon felüli, a biciklik többségét csak nekitámasztják a falnak, senki sem nyúl hozzájuk. A városok és a házak rendben tartva, majdnem el is felejtettem e röpke egy hét alatt, hogy is néz ki a pergő vakolat. És hogy megszerettem-e az északi szeleket? Ha azokat nem is, de valahogy biztos túlélném, ha ott kellene laknom, még ha nagyon hiányozna is a nagystílű, reprezentatív budapesti építészet és ouvre.
Fotók: Pécsi Balázs
Az utóbbi hetekben megszaporodó magazinos lakásbemutatók – és persze az elmúlt évek gyakorlata, amikor tanácsadás vagy fotózás alkalmával beleshettem mások otthonaiba – egy érdekes kérdés felé terelték a figyelmemet. A lakásban megjelenő hűtőszekrény megér egy misét, de legalábbis egy posztot. A téma marginálisnak tűnik és nagyjából úgy is bánunk vele: nem csinálunk belőle esztétikai kérdést, majd eldugjuk vagy körbeépítjük – ezt hallom sokszor, esetleg elszántan kerülgetjük vagy rémes hűtőmágnesek lerakóhelyévé válik, ami végképp az ergonómiai és esztétikai szempontok megcsúfolását eredményezi.
Több új lakástextil- és tapétasorozatot is bemutatott idén januárban a Designers Guild. A 2013 tavaszi kollekciók közös jellemzője, hogy az angol márkától megszokott színpompát egy halványabb, lágyabb, finomabb paletta váltja fel, miközben a nagyvirágos minták, csíkkok és festői részletek megmaradtak. A Seraphina kollekció kárpit- és függönyanyagai, a Contarini tapétái és a Padua Weaves szövött anyagai egyaránt a szürkék, halványkéke, mályvák, drappok és az idei fő szín: a jáde- és mentazöld különböző árnyalataiban pompáznak. Az árnyalat a Savine textilkollekcióban is megjelenik, ami a többi sorozattól eltérően élénk árnyalatokkal illusztrálja a legújabb trendet: a batikolt hatást.
Igazi extra csemegét hoztam a DIY "faldekorációk" világából, elkövetője Szűcs Évi, szakmabeli, lakberendező, de ez most csak az ötlet és kivitelezés minőségében jelent biztos alapot, Titeket viszont ne tántorítson el attól, hogy ellesétek tőle a trükköket. Igaz, a helyzet elég speciális, hiszen a dekorált falat abból a több tucatnyi megpakolt ikeás kartondobozból húzták fel, amit hősünk legújabb költözésekor magával hurcolt az új helyre. Mondhatni, ez egy új típusú ikea-hack :)
Január 18-án 3 éves lett a blog. Visszatekintés nemsokára :) Köszönöm, hogy olvastok!
|  |
Bejegyzések
.jpg)
